Ígéretünkhöz híven ma igyekszünk röviden összefoglalni a tegnap bejelentett végső megállapodás legfontosabb elemeit. Ugyan a szóban forgó alkut még mind a két intézménynek meg kell erősítenie (az első nagy próbatétel délután várható a COREPER II. rendkívüli ülésén), a legújabb elemek vélhetően mindkét intézmény számára elfogadhatóak lesznek.
A tartalom tekintetében alapvetően fontos, hogy a főösszegben sem a kötelezettségvállalások, sem a kifizetések tekintetében nem történt változás az Európai Tanács 2013. februári ülésén kialkudott számokhoz képest. Vagyis minden módosítás a tagállamok által elfogadott főösszegen és fejezeti összegeken belül valósul meg.
Az Európai Parlament (EP) azonban több területen „szépített” a februári megállapodáson. A legnagyobb előrelépés a rugalmasság területén figyelhető meg, hiszen olyan elemek kerültek a rendelkezések közé, amelyek révén biztosítható, hogy azokban az években is elegendő forrás álljon rendelkezésre, amelyekben egyébként esetleg nem lenne elég tartalék. Ennek érdekében létrejön egy ún. összesített tartalék (global margin) a kifizetések terén. Ez lehetővé teszi, hogy az adott évben elköltetlenül maradt mozgástér egy részét átvigyék a későbbi – vélhetően szűkösebb – esztendőkre. Ennek 2018 és 2020 között lesz csak felső határa (7-9-10 milliárd euró évente). A korábbi években a kifizetési szint meglehetősen alacsony, azt vélhetően teljesen fel fogják használni, így kevéssé valószínű, hogy nagy összegek megmaradnak, ezért nem volt szükség felső plafon kialakítására az átvitel tekintetében.
A kötelezettségvállalásokat nézve kisebb eredményeket tud felmutatni az EP tárgyalódelegációja, de ezen a téren is történt előrelépés: 2014 és 2017 között a kötelezettségvállalások esetén is van lehetőség összesített tartalék kialakítására, ami szintén hozzájárul a források évek közötti átcsoportosításához.
A rugalmasság azonban ezzel még nem ért véget. Annak érdekében, hogy a legfontosabb kulcsterületeken (fiatalok munkanélküliségi problémáinak kezelése, kis- és középvállalatok segítése, kutatás-fejlesztés), már a hétéves időszak első felében érdemi források álljanak rendelkezésre, a források egy részét előre hozzák, ezt nevezzük frontloading-nak. Ez összesen 2543 millió eurónak megfelelő összeg átcsoportosítását jelenti 2014-re és 2015-re, amelyből a legnagyobb részt (2143 millió eurót) a fiatalkori munkanélküliség kezelésére létrehozott eszköz képvisel.
A menetrendet nézve megállapodás született arról, hogy az EP a 2013. július 3-ai plenáris ülésen fog szavazni a dossziéról. A képviselők várhatóan egy olyan határozatot fogadnak el, aminek melléklete lesz a teljes csomag (az MFF-rendelet, az intézményközi megállapodás és a csatolt nyilatkozatok). A jogszabályok formális jóváhagyása ugyanakkor csak szeptemberben lesz az EP-ben, azt követően, hogy az ECOFIN Tanács szavazott a 2013-as (éves) költségvetéshez kapcsolódó forráshiány kezeléséről. Ezt követően várhatóan szintén szeptemberben (esetleg október elején) lesz a formális szavazás a Tanácsban.
A menetrendhez tartozik az is, hogy a 2013-as költségvetési módosító javaslatot (DAB2) (amiről a politikai megállapodás a Tanácsban már megszületett, de a formális elfogadását a tagállamok az MFF-megállapodás EP általi elfogadásához kötötte) a Tanács a július 9-ei ECOFIN-on formálisan is elfogadja. Sőt, a Tanács kötelezettséget vállal, hogy minden indokolt forrásigényt kezel a továbbiakban is, szükség esetén a költségvetést módosítani fogja.
Összességében a Tanács által kialakított csomag alapvetően nem változott meg, a Parlament azonban kapott néhány „szépségflastromot”, elsősorban a rugalmasság területén. Annak mindannyian örülhetünk, hogy a józan belátás győzedelmeskedett az intézmények közötti kakaskodás felett, akkor is, ha az utolsó egy hét eseményeire egyik fél sem lehet büszke.
(Bajusz Anna, Hetényi Géza)
Szakmai diskurzus az EU 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves keretköltségvetésének tervezetéről
2013. június 28., péntek
2013. június 27., csütörtök
Végre megállapodás!
Egy héttel azt követően, hogy Eamon Gilmore ír miniszterelnök-helyettes először bejelentette a megállapodás létrejöttét, ma úgy tűnik, hogy végre valóban megszületett az alku a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről. Az elmúlt egy hétben alapvetően az Európai Parlament (EP) oldalán pattogott a labda, ennek jegyében záporoztak is a nyilatkozatok: a néppárti képviselőket kivéve valamennyi frakció elutasítóan vagy fenntartásokkal nyilatkozott a június 19-én megszületett állítólagos alkuról.
Mindez nem könnyítette meg az ír elnökség munkáját, amely így inkább azt az utat választotta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának június 25-ei (keddi) ülésén nem kérte a tagállamok jóváhagyását a csomagról. Ennek valószínűleg nem is lett volna értelme az adott helyzetben, hiszen az EP nem vállalt kötelezettséget az alku elfogadására – márpedig akkor feleslegesen kéri a miniszterek hozzájárulását („nagyvonalúságát”) az elnökség.
A mai napon egyeztetésre került sor José Manuel Barroso bizottsági, Martin Schulz EP-elnök és Enda Kenny ír miniszterelnök között, amelyen végre megszületett a megállapodás az intézmények vezetői között. Ennek tartalmát holnap erősíti meg a COREPER II. rendkívüli ülése, így a részletekkel és a csomag tanácsi fogadtatásával holnap ismét jelentkezünk!
(Bajusz Anna)
Mindez nem könnyítette meg az ír elnökség munkáját, amely így inkább azt az utat választotta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának június 25-ei (keddi) ülésén nem kérte a tagállamok jóváhagyását a csomagról. Ennek valószínűleg nem is lett volna értelme az adott helyzetben, hiszen az EP nem vállalt kötelezettséget az alku elfogadására – márpedig akkor feleslegesen kéri a miniszterek hozzájárulását („nagyvonalúságát”) az elnökség.
A mai napon egyeztetésre került sor José Manuel Barroso bizottsági, Martin Schulz EP-elnök és Enda Kenny ír miniszterelnök között, amelyen végre megszületett a megállapodás az intézmények vezetői között. Ennek tartalmát holnap erősíti meg a COREPER II. rendkívüli ülése, így a részletekkel és a csomag tanácsi fogadtatásával holnap ismét jelentkezünk!
(Bajusz Anna)
2013. június 21., péntek
Állóháború az intézmények között
Nehéz megjósolni, hogy rövid távon mi lesz a kimenetele a Tanács az Európai Parlament (EP) között tegnap elindult „üzengetésnek”. Az ír elnökség szerint az EP felrúgta a szerda éjjel tető alá hozott megállapodást, míg a képviselők többsége szerint a Tanács felelős a kialakult zűrzavarért, ugyanis elhamarkodottan jelentette be az alku létrejöttét.
Egyelőre annyit tudni, hogy mindkét intézményben zajlik a legújabb tervezetek vizsgálata. A korábbi változatokhoz képest a legnagyobb változás a rugalmasság területén figyelhető meg. Egyrészt nagyvonalúbb lenne a megállapodás a fel nem használt kifizetési előirányzatok átvitele terén (éves szinten akár 3-8 milliárd euró értékben lehetőség nyílna rá), másrészt bizonyos kiadási területeken a kötelezettségvállalási előirányzatok esetén is át lehetne csoportosítani. Az EP számára szintén kiemelt kérdésnek számító félidei felülvizsgálat szövege is módosult: már nem csak a kiadási oldalra, de a bevételi oldalra is érvényes lenne a felülvizsgálat, bár ez utóbbira csak korlátozott mértékben, mert az intézmények nem kötelezik magukat új saját forrás bevezetésére.
A további parlamenti menetrendről egyelőre annyi biztos, hogy június 25-én, kedden délelőtt tekintik át az egyes parlamenti frakciók a kialkudott csomagot, majd az Elnökök Értekezlete is megvizsgálja. A Tanács oldalán hasonló a helyzet, a tagállamok még vizsgálják az új elemeket. Az ír elnökség az előrehaladás, illetve az EP-ből érkező hírek függvényében dönt majd a „hogyan továbbról". Az mindenesetre valószínű, hogy az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén szerepelni fog a csomag, kérdés, hogy csak vitát folytatnak róla a miniszterek vagy jóvá is hagyják a tervezetet.
(Bajusz Anna)
Egyelőre annyit tudni, hogy mindkét intézményben zajlik a legújabb tervezetek vizsgálata. A korábbi változatokhoz képest a legnagyobb változás a rugalmasság területén figyelhető meg. Egyrészt nagyvonalúbb lenne a megállapodás a fel nem használt kifizetési előirányzatok átvitele terén (éves szinten akár 3-8 milliárd euró értékben lehetőség nyílna rá), másrészt bizonyos kiadási területeken a kötelezettségvállalási előirányzatok esetén is át lehetne csoportosítani. Az EP számára szintén kiemelt kérdésnek számító félidei felülvizsgálat szövege is módosult: már nem csak a kiadási oldalra, de a bevételi oldalra is érvényes lenne a felülvizsgálat, bár ez utóbbira csak korlátozott mértékben, mert az intézmények nem kötelezik magukat új saját forrás bevezetésére.
A további parlamenti menetrendről egyelőre annyi biztos, hogy június 25-én, kedden délelőtt tekintik át az egyes parlamenti frakciók a kialkudott csomagot, majd az Elnökök Értekezlete is megvizsgálja. A Tanács oldalán hasonló a helyzet, a tagállamok még vizsgálják az új elemeket. Az ír elnökség az előrehaladás, illetve az EP-ből érkező hírek függvényében dönt majd a „hogyan továbbról". Az mindenesetre valószínű, hogy az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén szerepelni fog a csomag, kérdés, hogy csak vitát folytatnak róla a miniszterek vagy jóvá is hagyják a tervezetet.
(Bajusz Anna)
2013. június 20., csütörtök
Teljes összevisszaság az intézmények közötti tárgyalásokban
Eltérő hírek és nyilatkozatok terjednek arról, hogy vajon tegnap valóban létrejött-e a megállapodás a Tanács és az EP között a többéves keretről folytatott sokadik egyeztetésen. Jóllehet Gilmore ír külügyminiszter tegnap esti bejegyzésében azt közölte, hogy megszületett a megállapodás, parlamenti oldalról cáfolják ezt a hírt. Reimer Böge, a többéves keretről alkotandó rendelet parlamenti jelentéstevője állítólag be is jelentette, hogy lemond a megbízatásáról, mert nem találja elfogadhatónak a tegnap este kialakított alkut. Böge ráadásul következetlenséggel vádolja az ír elnökséget, amely szerinte nem volt egyenes a tárgyalások során.
Arról, hogy pontosan miben is egyezett meg az ír elnökség az EP tárgyalódelegációjával, kevés hír érkezett. Az elnökség a ma délután ülésező COREPER II-n fog részletesen beszámolni az eseményekről és eredményekről. A mai ülésen egyben arra is választ kapunk majd, hogy a tagállamok egyetértenek-e a kompromisszumos tervezetekkel és van-e realitása annak, hogy a jövő kedden megrendezésre kerülő Általános Ügyek Tanács valóban jóváhagyja a tervezeteket.
Holnap tehát ismét jelentkezünk a fejleményekkel…bízzunk benne, hogy a közel két éve tartó tárgyalássorozat nem fullad teljes bohózatba közvetlenül a vége előtt.
(Bajusz Anna)
Arról, hogy pontosan miben is egyezett meg az ír elnökség az EP tárgyalódelegációjával, kevés hír érkezett. Az elnökség a ma délután ülésező COREPER II-n fog részletesen beszámolni az eseményekről és eredményekről. A mai ülésen egyben arra is választ kapunk majd, hogy a tagállamok egyetértenek-e a kompromisszumos tervezetekkel és van-e realitása annak, hogy a jövő kedden megrendezésre kerülő Általános Ügyek Tanács valóban jóváhagyja a tervezeteket.
Holnap tehát ismét jelentkezünk a fejleményekkel…bízzunk benne, hogy a közel két éve tartó tárgyalássorozat nem fullad teljes bohózatba közvetlenül a vége előtt.
(Bajusz Anna)
2013. május 22., szerda
Nem ért véget a költségvetés-módosító körüli vita
Már-már szappanoperába illő fordulatnak tekinthető az, hogy az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottságának elnöke, Alain Lamassoure május 16-án nem épp pozitív hangú levélben fordult Gilmore ír miniszterelnök-helyetteshez. A levél az ominózus, kettes számú költségvetés-módosító ügyében íródott, amelynek tárgyalása sehogy sem akar véget érni.
Csak emlékeztetőül: az idei évben felmerülő költségvetési luk betömését a Parlament az MFF megállapodás feltételéül szabta.
Pedig a május 14-én megrendezett ECOFIN tanácson a gazdasági és pénzügyminiszterek munkaebéd keretében áttekintették a dossziét és politikai megállapodást értek el arról, hogy elfogadják az elnökség által javasolt első „részletet”, azaz 7,3 milliárd euróval megemelik az idei kiadási szintet.
Ez – a Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság által nem támogatott alku – egyelőre egy szándéknyilatkozatnak tekinthető, amelyet a Tanács formálisan csak azt követően hagy majd jóvá, hogy lezáródtak az MFF-tárgyalások a Tanács és az EP között. Éppen ez az elem verte ki a biztosítékot az európai parlamenti képviselőknél, akik a teljes, 11,2 milliárd eurós összegre szerettek volna formális kötelezettségvállalást kapni a Tanácstól.
Egy ilyen szándéknyilatkozat így az EP-nek kevés, Lamassoure ezért ismét azt – a minden fél számára kedvezőtlen – verziót lebegteti, hogy az EP csak októberben szavaz az MFF-ről. Egy ilyen ütemezés azonban tovább hátráltatná az ágazati jogszabályok elfogadását, ellehetetlenítené a tagállami tervezést és a következő időszakra történő felkészülést.
A Parlament tehát ismét mutogatja oroszlánkörmeit, de félő, hogy ezek a körmök annyira élesek lesznek, hogy széttépik az teljes MFF megállapodást, nagy fejfájást okozva ezzel minden érintettnek.
Egyelőre úgy néz ki, a nyári szünetben még a megoldatlan költségvetési problémák terhével kell a Parlament tagjainak fáradságos munkájukat kipihenni, nem is beszélve a litván elnökségről, akik nyilván nem erről álmodtak.
De reménykedjünk egy pozitív fordulatban és kívánjunk kitartást és bölcsességet az ír elnökségnek, hogy sikerüljön tartani a menetrendet és még ebben a félévben lezáruljanak az MFF-tárgyalások! A következő trilógusra mindenesetre május 28-án kerül sor.
(Hetényi Géza)
Csak emlékeztetőül: az idei évben felmerülő költségvetési luk betömését a Parlament az MFF megállapodás feltételéül szabta.
Pedig a május 14-én megrendezett ECOFIN tanácson a gazdasági és pénzügyminiszterek munkaebéd keretében áttekintették a dossziét és politikai megállapodást értek el arról, hogy elfogadják az elnökség által javasolt első „részletet”, azaz 7,3 milliárd euróval megemelik az idei kiadási szintet.
Ez – a Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság által nem támogatott alku – egyelőre egy szándéknyilatkozatnak tekinthető, amelyet a Tanács formálisan csak azt követően hagy majd jóvá, hogy lezáródtak az MFF-tárgyalások a Tanács és az EP között. Éppen ez az elem verte ki a biztosítékot az európai parlamenti képviselőknél, akik a teljes, 11,2 milliárd eurós összegre szerettek volna formális kötelezettségvállalást kapni a Tanácstól.
Egy ilyen szándéknyilatkozat így az EP-nek kevés, Lamassoure ezért ismét azt – a minden fél számára kedvezőtlen – verziót lebegteti, hogy az EP csak októberben szavaz az MFF-ről. Egy ilyen ütemezés azonban tovább hátráltatná az ágazati jogszabályok elfogadását, ellehetetlenítené a tagállami tervezést és a következő időszakra történő felkészülést.
A Parlament tehát ismét mutogatja oroszlánkörmeit, de félő, hogy ezek a körmök annyira élesek lesznek, hogy széttépik az teljes MFF megállapodást, nagy fejfájást okozva ezzel minden érintettnek.
Egyelőre úgy néz ki, a nyári szünetben még a megoldatlan költségvetési problémák terhével kell a Parlament tagjainak fáradságos munkájukat kipihenni, nem is beszélve a litván elnökségről, akik nyilván nem erről álmodtak.
De reménykedjünk egy pozitív fordulatban és kívánjunk kitartást és bölcsességet az ír elnökségnek, hogy sikerüljön tartani a menetrendet és még ebben a félévben lezáruljanak az MFF-tárgyalások! A következő trilógusra mindenesetre május 28-án kerül sor.
(Hetényi Géza)
2013. május 9., csütörtök
Az első biztató jel
A legutóbbi bejegyzésünkben elég negatív képet festettünk a Tanács és az Európai Parlament (EP) között a többéves keretről zajló egyeztetésekről. Ma, részint az Európa nap adta örömünkben arról számolhatunk be, hogy a hét elején (egész pontosan május 6-án) azonban végre előrelépésre került sor az intézmények között. Barroso bizottsági elnök, Enda Kenny ír miniszterelnök és Martin Schulz, az EP elnöke áttekintette a tárgyalások előre vitelének lehetőségét, ahogy arról az ír elnökség által kiadott közös nyilatkozat beszámol.
Ugyan a 2013-as (éves) költségvetéshez kapcsolódó módosítót még nem fogadta el a Tanács (ezen a téren a május 14-i ECOFIN hozhat némi előrelépést), az EP számára is elfogadhatónak tűnik a kétlépcsős megközelítés. Ez azt jelenti, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a Bizottság által javasolt 11,2 milliárd többletkiadásról egy az egyben döntsön a Tanács. Megállapodás született továbbá arról, hogy az éves költségvetési ügyektől részben függetlenül végre elindulnak az intézményközi egyeztetések a többéves kerethez tartozó konkrét elemekről (rugalmasság, felülvizsgálat stb.).
Természetesen megoszlanak a vélemények arról, hogy indokolt-e az eufória a hétfői egyeztetés sikere miatt (több nettó befizető tagállam szerint nem), az azonban mindenképpen biztató jel, hogy további háromoldalú egyeztetésekre, azaz trilógusokra kerül majd sor (a következőre május 13-án).
Jóllehet messze még a megállapodás a többéves keretről és nem is valószínű, hogy az ír elnökség alatt megszületik, annyit legalább sikerült elérni, hogy a tárgyalófelek végre asztalhoz ültek!
(Bajusz Anna)
Ugyan a 2013-as (éves) költségvetéshez kapcsolódó módosítót még nem fogadta el a Tanács (ezen a téren a május 14-i ECOFIN hozhat némi előrelépést), az EP számára is elfogadhatónak tűnik a kétlépcsős megközelítés. Ez azt jelenti, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a Bizottság által javasolt 11,2 milliárd többletkiadásról egy az egyben döntsön a Tanács. Megállapodás született továbbá arról, hogy az éves költségvetési ügyektől részben függetlenül végre elindulnak az intézményközi egyeztetések a többéves kerethez tartozó konkrét elemekről (rugalmasság, felülvizsgálat stb.).
Természetesen megoszlanak a vélemények arról, hogy indokolt-e az eufória a hétfői egyeztetés sikere miatt (több nettó befizető tagállam szerint nem), az azonban mindenképpen biztató jel, hogy további háromoldalú egyeztetésekre, azaz trilógusokra kerül majd sor (a következőre május 13-án).
Jóllehet messze még a megállapodás a többéves keretről és nem is valószínű, hogy az ír elnökség alatt megszületik, annyit legalább sikerült elérni, hogy a tárgyalófelek végre asztalhoz ültek!
(Bajusz Anna)
2013. április 25., csütörtök
Kevés előrelépés az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokban
Több mint egy hónap telt az azóta, hogy az Európai Parlament (EP) határozatot fogadott el a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről, a Tanács és az EP között zajló tárgyalások mégsem haladtak érdemben előre. Ez alapvetően két okra vezethető vissza.
Az egyik, hogy a tagállamok is megosztottak abban, hogy a képviselők számára legfontosabb kérdésekben (félidei felülvizsgálat, nagyobb rugalmasság, saját források reformja) pontosan meddig hajlandóak elmenni a kompromisszum érdekében. A bizonytalanságot jól tükrözi, hogy az ír elnökség ugyan közzétette a 2014-2020-as többéves keretről készülő rendelet (MFF-rendelet) és az új intézményközi megállapodás felülvizsgált tervezetét, azonban ezek a jogszabály-tervezetek továbbra sem tartalmazzák az EP számára fontos, politikailag érzékeny kérdéseket. Ebből adódóan a Tanácsban a kevésbé fajsúlyos, technikai kérdések tisztázása zajlik, érdemi előrelépés nélkül.
Ennél is nagyobb probléma, hogy – amint azt az EP márciusi határozata is rögzítette – a képviselők addig nem hajlandóak tárgyalni az MFF-hez kapcsolódó jogszabályok elfogadásáról, ameddig a Tanács nem rendezi megfelelően a 2013-as (éves) költségvetésben jelentkező forráshiányt. A tavalyi évről ugyanis kb. 17 milliárd euró értékben húzódtak át kifizetetlen kohéziós számlák és várható, hogy a többi kiadási fejezetben is forráshiány lép majd fel.
A Bizottság ezért március végén közzétett egy költségvetés-módosítót, amely 11,2 milliárd euróval emelné az idei kiadási szintet, ezáltal részben kezelni lehetne a tavalyról áthúzódó hiányt. A nettó befizető tagállamok azonban egyelőre nem támogatják ezt a költségvetés-módosítót, mert nem látják minden tekintetben megalapozottnak a Bizottság által jelzett forrásigényt.
A kérdésben – kiemelt politikai jelentősége miatt – az ECOFIN Tanács próbál majd dűlőre jutni a május 14-ei ülésén. Bízzunk benne, hogy létrejön a megállapodás a költségvetés-módosítóról és ezáltal elhárul a legnagyobb akadály az elől, hogy a Tanács és az EP között a többéves keretről folytatott egyeztetések végre érdemi szakaszba lépjenek!
(Bajusz Anna)
Az egyik, hogy a tagállamok is megosztottak abban, hogy a képviselők számára legfontosabb kérdésekben (félidei felülvizsgálat, nagyobb rugalmasság, saját források reformja) pontosan meddig hajlandóak elmenni a kompromisszum érdekében. A bizonytalanságot jól tükrözi, hogy az ír elnökség ugyan közzétette a 2014-2020-as többéves keretről készülő rendelet (MFF-rendelet) és az új intézményközi megállapodás felülvizsgált tervezetét, azonban ezek a jogszabály-tervezetek továbbra sem tartalmazzák az EP számára fontos, politikailag érzékeny kérdéseket. Ebből adódóan a Tanácsban a kevésbé fajsúlyos, technikai kérdések tisztázása zajlik, érdemi előrelépés nélkül.
Ennél is nagyobb probléma, hogy – amint azt az EP márciusi határozata is rögzítette – a képviselők addig nem hajlandóak tárgyalni az MFF-hez kapcsolódó jogszabályok elfogadásáról, ameddig a Tanács nem rendezi megfelelően a 2013-as (éves) költségvetésben jelentkező forráshiányt. A tavalyi évről ugyanis kb. 17 milliárd euró értékben húzódtak át kifizetetlen kohéziós számlák és várható, hogy a többi kiadási fejezetben is forráshiány lép majd fel.
A Bizottság ezért március végén közzétett egy költségvetés-módosítót, amely 11,2 milliárd euróval emelné az idei kiadási szintet, ezáltal részben kezelni lehetne a tavalyról áthúzódó hiányt. A nettó befizető tagállamok azonban egyelőre nem támogatják ezt a költségvetés-módosítót, mert nem látják minden tekintetben megalapozottnak a Bizottság által jelzett forrásigényt.
A kérdésben – kiemelt politikai jelentősége miatt – az ECOFIN Tanács próbál majd dűlőre jutni a május 14-ei ülésén. Bízzunk benne, hogy létrejön a megállapodás a költségvetés-módosítóról és ezáltal elhárul a legnagyobb akadály az elől, hogy a Tanács és az EP között a többéves keretről folytatott egyeztetések végre érdemi szakaszba lépjenek!
(Bajusz Anna)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)