Készülünk az Általános Ügyek Tanácsának informális ülésére

A ciprusi elnökség igyekszik kedvében járni az EU-ügyi minisztereknek és államtitkároknak, hiszen mielőtt visszatérnének a nem kis feladatokat tartogató – szeptemberben újra élesedő – EU-s napirendhez, Nicosiában tölthetnek el néhány napot. Nem pihenésről van szó azonban, hiszen a résztvevők augusztus 30-án az Általános Ügyek Tanácsának informális ülésén a  2014–2020-as többéves pénzügyi keretről vitatkoznak majd. 

A ciprusi elnökség vitaorientáló anyagot (issues papert) készített a többéves keretről, amelyet augusztus közepén minden tagállamnak megküldött. Ebben a dokumentumban összegzik azokat a tapasztalatokat, amelyeket júliusban szereztek, amikor is minden tagállammal kétoldalú megbeszélésen tekintették át az adott ország legfőbb prioritásait és problémáit. Az elnökség beszámolója alapján egy tagállam sem rukkolt elő olyan állásponttal, ami eddig ne lett volna ismert, ennek ellenére érdekes (és érdemes) áttekinteni az elnökségi papírt. Kiderül belőle például az, hogy a 2014–2020-as időszakban elinduló új infrastrukturális alap (Connecting Europe Facility), amely az energia-, az infrastrukturális és az infokommunikációs szektort fedné le, csak részben nyerte el a tagállamok tetszését. Többen csökkentenék az alap költségvetését, valamint kevesebb pénzt szánnának az infokommunikáció fejlesztésére, mint a másik két területre. Szintén meglepőnek tűnhet, hogy van olyan, költségvetési visszatérítésben részesülő tagállam, amely hozzájárulna ahhoz, hogy az Európai Bizottság által javasolt, egyszerűbb visszatérítési rendszer lépjen a jelenlegi helyébe.

Az Általános Ügyek Tanácsa elé kerülő elnökségi vitaindító a közelmúltbeli tapasztalatok összegzésén túl a ciprusi elnökség MFF-menetrendjéből is ízelítőt ad. Megtudjuk belőle, hogy az elnökség csak akkor lát esélyt arra, hogy még idén megállapodás szülessen a 2014–2020-as többéves keretről, ha csökkentik a Bizottság által javasolt főösszeget. Ezzel a megközelítéssel természetesen a kohézió barátai országcsoport nem ért egyet, hiszen sokkal több tagállam támogatta a Bizottság főösszegjavaslatát, mint amennyi támadta. Az elnökség azonban eltökéltnek látszik a kiadások csökkentése terén: valamennyi fejezetben szeretne megtakarításokat elérni.

Természetesen a tárgyalások akkor tudnak majd érdemben előre lépni, ha a tárgyalási keretdokumentumot, a negotiating boxot az elnökség számokkal is megtölti. Erre az ígéretek szerint leghamarabb szeptember közepén kerülhet sor. Sajnos továbbra is fennáll a veszély, hogy a gazdasági válság és a görög krízis elvonja a figyelmet a többéves keret tárgyalásairól. De inkább igyekezzünk optimistán hozzáállni ehhez a félévhez és kívánjunk sok sikert Ciprusnak az embert/elnökséget próbáló feladathoz!

(Bajusz Anna)

Az utolsó napok hajrája

Pár napon belül véget ér a dán elnökség, és ezzel a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről (MFF-ről) folytatott tárgyalások egy intenzív szakasza is lezárul. Az utolsó fontos eseményként június 28-án és 29-én az állam- és kormányfők eszmecserét folytatnak a többéves keretről, majd a várakozások szerint jóváhagyják a dán elnökség által készített tárgyalási keretdokumentumot, a negotiating boxot. 

Ha fél év távlatából visszapillantunk arra, hogy milyen reményeket fűztünk a dán elnökséghez az MFF terén, vagy egész pontosan mit vártunk a ma kezdődő Európai Tanácstól, sajnos azt mondhatjuk, az elvárásaink csak kis mértékben teljesültek. Igaz ez a negotiating boxra is, amely magyar szempontból több tekintetben alulmúlja a várakozásokat, és a mostani Európai Tanács menetrendjére is, amelyben az MFF sajnos nem kap kiemelt szerepet.

Hogy miért elégedetlen Magyarország a negotiating box végleges (2012. június 19-én megjelent) változatával? A félév elején arra számítottunk, hogy a negotiating box révén folyamatosan szűkül majd a problémás ügyek száma, így a ciprusi elnökségnek már csak a legvitásabb kérdésekben kell továbbvinni a tárgyalásokat. Ehhez képest a box végleges változata közel ötven oldal, tele van problémás pontokkal, amelyekben továbbra is nagyon szerteágazó a tagállamok álláspontja. A kompromisszum elérését pedig az is nehezíti, hogy számokról, az egyes programokhoz kapcsolódó kiadási összegekről továbbra sincs szó. Magyarország számára különösen nagy hiányosság, hogy a sokat emlegetett „magyar probléma”, nevezetesen az, hogy a jelenlegi időszakhoz képest több mint 20%-kal kevesebb kohéziós támogatásra lennénk jogosultak, nem jelenik meg a negotiating boxban. A szövegben csak egy olyan bekezdés szerepel, amely bizonyos mértékben kompenzálná a capping által leginkább sújtott tagállamok által elszenvedett forrásveszteséget.

És miért gondoljuk, hogy az Európai Tanácson nem születnek meg a szükséges döntések az MFF-el kapcsolatban? Azért, mert a többéves költségvetésnél sokkal komolyabb, mihamarabbi döntést igénylő kérdések szerepelnek a napirenden, mint például a Herman Van Rompuy által kidolgozott jelentés a gazdasági és monetáris unió reformjáról. Míg ezekről várhatóan igen komoly vitát fognak folytatni az állam- és kormányfők, addig az MFF csak egy rövidebb munkaülés témája lesz. Ezen a tagállamok vezetői előre megadott, vitaorientáló kérdések mentén fejtik majd ki a véleményüket a legfontosabb prioritásokról. Messze nem teljesül tehát az az elvárás, amit januárban támasztottunk, nevezetesen, hogy júniusi ülésükön az állam- és kormányfők megegyezésre jussanak a problémás ügyek legalább egy részében.

(Bajusz Anna)