2012. március 19., hétfő

Továbbra is komoly lemaradással küzd a magyar régiók többsége

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2012. március 13-án tette közzé a legfrissebb, 2009-es regionális fejlettségi mutatóit.

A 27 tagállamban összesen 271 úgynevezett NUTS 2-es régió található (az uniós Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája, angol rövidítéssel a NUTS osztályozása szerinti régiókról van szó). Magyarország hét ilyen régióra van osztva: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. Az Eurostat valamennyi ilyen régióra közölt GDP-adatot, valamint az EU átlagos GDP-szintjének százalékában is megadta a régiók fejlettségét.

Az alábbi ábra a hét magyar régió egy főre eső fejlettségi (GDP-) szintjét mutatja az uniós átlag százalékában 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben:



Látható, hogy a legelmaradottabb magyar régió (Észak-Magyarország) fejlettségi szintje az uniós GDP-átlag mindössze 39,5 százalékát éri el. A hazai viszonylatban legfejlettebbnek számító Közép-Magyarország ugyanakkor az uniós átlag 108,6 százalékán állt 2009-ben, ami egyértelműen a főváros kiemelkedő fejlettségének köszönhető. Fontos megjegyezni, hogy ebben a NUTS 2-es régióban komoly belső fejlettségbeli különbségek vannak. Valószínűsíthető, hogy amennyiben Budapest és Pest megye két külön NUTS 2-es régió lenne, az utóbbi fejlettségi szintje szintén jóval elmaradna az uniós átlagtól, míg Budapest jóval az uniós átlag felett helyezkedne el.

A magyar régiók fejlettségbeli szintjében egyedül Közép-Magyarország esetében figyelhető meg érdemi elmozdulás 2007 óta: ez a régiónk akkor az uniós fejlettségi szint 102, 2009-ben viszont már közel 109 százalékának megfelelő szinten állt. A másik hat magyar régió esetében szignifikáns javulás vagy romlás nem következett be 2007 és 2009 között.

A legfejlettebb uniós régiónak továbbra is Belső-London számít (az átlagos uniós GDP-szint 332 százaléka), valamint Luxembourg (266 százalék) és Brüsszel régió (223 százalék). Érdemes kiemelni, hogy a húsz legfejlettebb EU-s régió között nem csak nyugat-európai tagállamok régiói szerepelnek: az 5. helyet Pozsony, a 7.-et pedig Prága foglalja el (fejlettségi szintjük az uniós átlag 178 százalékának, illetve 172 százalékának felelt meg). Ennek hátterében az húzódik meg, hogy Szlovákiában és Csehországban a főváros önálló NUTS 2-es régiót alkot, szemben például Magyarországgal, ahol a főváros fejlettségi adatait „lehúzza” a vele egy régióba tartozó Pest megye. Általánosságban is elmondható, hogy a fővárosok GDP-adatai gyakran torzítanak egyrészt az ingázók nagy száma miatt, másrészt abból adódóan, hogy a cégek nagy része ott van bejegyezve.

Az EU legelmaradottabbnak számító régiója Nyugat-Bulgáriában található, fejlettségi szintje 2009-ben az uniós átlag mindössze 27 százalékát ütötte meg. A húsz legszegényebb régió közül hat román, öt bolgár, öt lengyel és négy magyar.

Messze nem mindegy tehát, hogy a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások során mekkora támogatást tud Magyarország kialkudni ezen régiók számára…

(Bajusz Anna)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése