2012. február 21., kedd

Minden tagállam nyer a kohéziós politikán

Az Európai Unió közös költségvetésének legnagyobb befizetői hajlamosak úgy tekinteni a kohéziós politikára, mint az elmaradottabb tagállamokra összpontosító segélypolitikára, amely ideális esetben még a fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez is hozzájárul. A tagállamok másik csoportja, a kohéziós politika kedvezményezettjei viszont nem győzik hangsúlyozni: a kohéziós projekteken valamennyi tagállam nyer, függetlenül attól, hogy melyik országban valósulnak meg. Sokan jóval többet, mintsem gondolnák...

Erre mutat rá a lengyel fejlesztési minisztérium megrendelésére készített friss tanulmány, amely számszerűsíti, hogy a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) területén elköltött kohéziós támogatásokból a „régi” tagállamoknak (az EU15-öknek) mekkora nyeresége származott. Az eredmények magukért beszélnek.
Az elemzés szerint 2004 és 2015 között összesen 140 milliárd euró kohéziós támogatás áramlik a visegrádi országokba, ebből az EU15-öknek kb. 75 milliárd euró nyeresége keletkezik. Figyelembe véve, hogy mekkora összeggel járulnak hozzá ezek a tagállamok az uniós kiadásokhoz, kiderül, hogy minden, a visegrádi országokban elköltött egy euróból a „régi” tagállamok átlagosan 61 cent hasznot húznak.

A „régi” tagállamok nyeresége két részre osztható: közvetlen és közvetett haszonra. Közvetlen nyereség az, hogy az EU15-ök vállalatai alvállalkozókként részt vesznek a kohéziós források felhasználásában. Ez 11 százalékát teszi ki a 75 milliárd eurós nyereségnek. A legnagyobb közvetlen nyereségre Németország tesz szert: német cégek alvállalkozói összesen 4,3 milliárd eurós hasznot húznak abból, hogy bekapcsolódnak a visegrádi országok területén megvalósuló kohéziós projektekbe. Számottevő nyeresége van továbbá a spanyol cégeknek (közel 1,5 milliárd euró, elsősorban az építőipari cégek jelenlétének köszönhetően), illetve az osztrák és francia vállalatoknak (kb. 800 millió euró mindkét ország esetében).

Közvetett nyereség az, hogy a növekvő életszínvonal és importkereslet miatt egyre többet tudnak exportálni ezekbe az országokba. A visegrádi országokban elköltött kohéziós támogatásokból származó nyereségük közel 90 százaléka így keletkezik. A közvetett haszonból is Németország részesül a legnagyobb mértékben: a kohéziós projekteknek köszönhetően 2004 és 2015 között közel 32 milliárd euróval növeli a visegrádi államokba irányuló exportját. Jelentős exportnövekményre tesz még szert Olaszország (kb. 8 milliárd euróval nő a térségünkbe irányuló exportja), valamint Hollandia és Franciaország is (mindkét ország kb. 7 milliárddal tud többet exportálni). Nagy-Britannia kb. 5 milliárd euróval tudja növelni az exportját.

Jóllehet a tanulmány több feltételezése vitatható (kezdve azzal, hogy nagyon sok becslést tartalmaz, hiszen 2015-ig vetíti előre a pénzáramlásokat), látható, hogy a nyugati tagállamok is jócskán profitálnak a kohéziós támogatásokból. Nem árt ezt is szem előtt tartania a nettó befizetőknek akkor, amikor a kohéziós támogatások csökkentésére törekednek.

És nem árt erre felhívni a figyelmüket sem…

(Bajusz Anna)

2 megjegyzés:

  1. Kivéve akiket kizárnak. :D

    VálaszTörlés
  2. No, az EurActivhoz is eljutott a tanulmány híre: http://www.euractiv.com/regional-policy/study-richer-nations-benefit-cohesion-funds-news-511290.
    Gyorsak voltatok!

    VálaszTörlés