Lesz-e pénzügyi tranzakciós adó az EU-ban?

Ebben a bejegyzésben röviden áttekintjük, hogy tavaly nyár óta, amikor az Európai Bizottság javaslatot tett a pénzügyi tranzakciós adó (financial transaction tax, FTT) bevezetésére, milyen előrehaladás figyelhető meg ezen a területen.

Egy ötlet – kétirányú gondolkodás

A Bizottság 2011 júniusában azt javasolta, hogy a tagállamokban a kötvényekkel és részvényekkel való kereskedést 0,1 százalékos adó terhelje, a származtatott termékekkel történő kereskedést pedig 0,01 százalékos. A pénzügyi intézmények közvetlenül a tagállamoknak fizetnék be a tranzakciós adót. Az így keletkezett jövedelem kétharmadát kellene a tagállamoknak az uniós költségvetésbe átutalni, egyharmada pedig a nemzeti költségvetésekben maradna. A Brüsszelbe átutalt hányad ugyanakkor GNI-alapú befizetést váltana ki, ezáltal is csökkenne a költségvetés nemzeti hozzájárulásoktól való függősége.

Tavaly nyár óta – különböző fórumokon – rengeteg vita zajlott már a tagállamok képviselői között az FTT bevezetéséről. Egyrészt tárgyaltak az FTT-ről abból a szemszögből, hogy új saját forrássá válhat-e a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során (erről az Általános Ügyek Tanácsa folytatott vitát). Másrészt (az ECOFIN-tanácsban) megvizsgálták az FTT-t általánosságban mint lehetséges új adónemet. Az egymással gyakorlatilag párhuzamosan zajló vitákból kiderült, hogy van néhány tagállam, amely elképzelhetőnek tartja, hogy bevezessék a tranzakciós adót, azonban nagyon kevesen vannak, amelyek ezt a közös költségvetés új saját forrásaként is szívesen látnák.

Összeérnek a szálak

A következő többéves keretről folytatott viták során egyértelművé vált, hogy az Egyesült Királyság ellenzi a leghatározottabban az FTT saját forrásként történő bevezetését, de számos más tagállam (köztük Magyarország) is elzárkózik ettől. Az Általános Ügyek Tanácsa keretein belül tehát úgy tűnt, hogy megfeneklettek a viták, hiszen a saját forrásokról a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk.

Az FTT mint új adónem vitája 2012 júniusában azonban új szakaszba lépett: a növekedési és munkahelyteremtési paktum végrehajtása kapcsán az Európai Tanács úgy határozott, hogy a tagállamok egy köre megerősített együttműködésre vonatkozó kérelmet terjeszt majd elő. Természetesen egy hosszú folyamatnak ígérkezik, mire ez a néhány tagállam ténylegesen be tudja majd vezetni az FTT-t (a szükséges lépéseket az EUMSz. 326–334. cikkei tartalmazzák), de az Európai Tanács döntése lehetőséget teremt az előrelépésre.

A megerősített együttműködés lehetősége a Bizottságot is további munkára serkentette. Ennek részeként júliusban közreadott egy non-papert, amelyben megvizsgálta, hogy van-e akadálya annak, hogy azon tagállamok, amelyek megerősített együttműködés keretében bevezetik az FTT-t, egyidejűleg saját forrásként alkalmazzák. Másképpen fogalmazva: van-e lehetőség arra, hogy ezek a tagállamok az FTT-ből befolyó jövedelemmel váltsák ki a GNI-alapú befizetéseik egy részét. A Bizottság először jogi, majd gazdasági szempontból vizsgálta a kérdést, és egyik vonalon sem talált akadályt. Jogilag az szükséges ugyanis egy új saját forrás bevezetéséhez, hogy az azt rögzítő határozatot a tagállamok egyhangúlag jóváhagyják, majd valamennyi tagállam nemzeti parlamentje is ratifikálja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben mind a 28 tagállam törvényhozása elfogadja a döntést, nincs akadálya annak, hogy csupán a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok fizessenek FTT-alapú saját forrást. 

Hasonlóképpen, gazdasági szempontból sincs akadálya az FTT ilyen módon történő bevezetésének, csupán arra van szükség, hogy a GNI-alapú saját forrás beszedésének módjáról szóló határozatot a tagállamok ennek megfelelően módosítsák. Következésképp, az FTT megerősített együttműködésben történő bevezetése nem érintené a többi tagállam befizetéseinek módját vagy mértékét.

FTT a tagállamokban

A tagállamokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy az uniós kezdeményezésektől függetlenül saját területükön bevezessenek valamilyen jellegű pénzügyi tranzakciós adót. Erre a legjobb példát Franciaország adja, amely 2012 augusztusától megadóztatja a részvényvásárlásokat, de az uniós javaslatban szereplőnél magasabb mértékben (0,2 százalékos kulccsal). A Magyarországon bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték csak abban hasonlított az FTT-javaslatra, hogy a mértéke megegyezik, és hogy a bankközi fizetési műveleteket nem vonja adóköteles körbe. A bizottsági javaslat a kockázatot megtestesítő pénzügyi eszközök forgalmára vonatkozik, míg a hazai illeték gyakorlatilag mindenfajta fizetési műveletre, tehát sokkal szélesebb körű.

(Bajusz Anna)