2012. június 14., csütörtök

Vigyázó szemetek az EP-re vessétek!

Az elmúlt hét két fontos eseménye is ráirányította a figyelmet az Európai Parlament szerepére az MFF tárgyalások során. A tagállamok, egymás közti csatározásaik során hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az EP jogosítványai a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követőn jelentősen megerősödtek a költségvetési keret kialakításában. Az Általános Ügyek Tanácsa június 11-i dániai informális ülésére meghívott EP képviselők azonban erre ismét emlékeztették őket, ráadásul ebben teljes volt az  egység a három nagy pártszövetség (néppárti, szocialista és liberális) jelen lévő reprezentánsai között (Reimer Böge, Ivailo Kalfin, Anne E. Jensen).

Nyilvánvalóvá vált, hogy az EP nem hajlandó belemenni abba, hogy az állam- és kormányfői szinten majdan egyhangúan meghozott döntés az MFF csomagról beszűkítse a mozgásterét. A képviselők rámutattak arra, hogy az MFF megállapodás számos eleme (például a kohéziós politika részletszabályai) a normál jogalkotási folyamat keretében együttdöntési eljárás hatálya alá tartoznak, tehát egy a tagállamok által kötött alkut adott esetben az EP újra kinyithat. Itt már nem a „take it or leave it” elv érvényesül, érdemi intézményközi tárgyalásokra kell felkészülni.

Talán még ennél is figyelemreméltóbb amit a saját források jövője kapcsán megfogalmaztak. Világossá tették, hogy nem lesz megállapodás új saját forrásról szóló döntés nélkül, az Szerződés egyértelműen arra kötelez, hogy ne GNI arányosan kivetett kvázi tagdíjakból, hanem valódi saját bevételekből finanszírozzuk a közös költségvetést. Tekintettel arra, hogy több tagállam még csak tárgyalni sem hajlandó új saját források bevetéséről, a majdani megállapodás nem tűnik egyszerűnek.

A Parlament június 13-i plenáris ülésén elfogadott határozata az MFF-ről pontosan a fentiek szellemében készült, üzenve a tagállamoknak a június 28-29-i csúcs előtt, amikor az állam – és kormányfők napirendre veszik a költségvetési keretet, elsősorban annak növekedésben és munkahelyteremtésben kialakítható szerepét górcső alá véve.

Az intézmények közötti alkunak ez persze még csak az előfutára, 2013 első felében jöhet el az igazság pillanata és nem mellesleg a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseinek gyakorlati próbája. Csak remélhetjük, hogy az nem szaporítja majd az Unió megoldatlan konfliktusainak számát. De hogy ezt megtudjuk, előbb még a tagállamoknak egymás között kellene megállapodásra jutniuk az MFF-ről, amihez ebben a félévben nem jutottunk sokkal közelebb. Reméljük, az e tekintetben borús skandináv félév után napos mediterrán időszak köszönt majd ránk a ciprusi elnökség idején.

(Hetényi Géza)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése