Az Országgyűlés Delegációs termében került sor az Európai
Unió következő többéves pénzügyi keretéről (2014–2020) szóló társadalmi
egyeztetés harmadik állomására, melynek témája az Unió kohéziós politikája
volt. Az előadók között magyar kormányzati szakértők mellett az Európai
Parlament, az Országgyűlés, hazai gazdasági érdekképviseletek és civil szervezetek
képviselői, kutatók egyaránt megtalálhatóak voltak. A konferencia alkalmából
Budapestre látogatott és beszédet mondott Johannes Hahn, az Európai Bizottság
regionális politikáért felelős biztosa. A résztvevőket Hörcsik Richárd, az
Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke köszöntötte, a vitát pedig Győri
Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára moderálta.
A tartalmas és nyílt eszmecsere során valamennyi hozzászóló
egyetértett abban, hogy a kohézió az unió legsikeresebb politikái közé
tartozik, mely története során eredményesen járult hozzá a gazdasági növekedés
élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A gazdasági válság a kohéziós politika
jelentőségét és szükségességét pedig még tovább erősíti. A kohézió intelligens
befektetés a jövőbe, nem a jótékonyságról szól. Előnyös hatásait nemcsak a
kedvezményezettek élvezik, hanem valamennyi uniós tagállam: jól ismert tény, hogy
a támogatások jelentős hányada visszaáramlik a nettó befizető országok
vállalataihoz.
Az Európai Bizottságnak a kohéziós politika jövőjéről szóló
javaslataival kapcsolatban azonban már korántsem volt ennyire nagy az
egyetértés. Mile Lajos (LMP) és Nógrádi Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő,
illetve Deutsch Tamás EP-képviselő (Fidesz) bírálta a Bizottság azon szándékát,
hogy a kohéziós politikára szánt összeget a következő többéves keretben
jelentősen csökkentse. Földi Enikő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes
államtitkára emlékeztetett, hogy Magyarország hét régiója közül hat a
legkevésbé fejlett térségek közé tartozik, s a bizottsági javaslat éppen ezekben
irányoz elő jelentős csökkentéseket, ráadásul a fejlettebb régiók javára.
Johannes Hahn védelmébe vette a Bizottság álláspontját:
szerinte kiegyensúlyozott javaslat született, amit jól mutat, hogy egyetlen olyan
rendelkezést sem tartalmaz, amelyet mind a 27 tagállam kifogásolna, éppen ezért
a javaslat jó alapot szolgáltat a tanácsi vitához. Kiemelte, hogy a kohéziós
politika az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítását szolgálja, ezért
minden régióban érvényesülnie kell. A hangsúly továbbra is a legkevésbé fejlett
régiókon van, de figyelembe kell venni azt is, hogy az Unió 271 régiója közül
mindössze 68 tartozik ebbe a kategóriába. Hahn biztos reményét fejezte ki azzal
kapcsolatban, hogy a tagállamok még idén megállapodásra tudnak jutni azon
rendelkezésekről, amelyek a 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós költségvetés
tervezésének megkezdéséhez szükségesek.
A konferencia második felében
gazdasági, önkormányzati érdekképviseleti szervek képviselői, gazdasági
szakemberek vitatták meg a magyarországi forrásfelhasználás helyzetét. Szalóki
Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alelnöke hangsúlyozta, a 2014–2020-as
időszak kohéziós tervezése mellett a jelenlegi időszak forrásfelhasználása is
rendkívül fontos, hiszen továbbra is jelentős uniós forrásmennyiség áll Magyarország
rendelkezésére, az idő pedig sürget. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem
professzora óvott a tisztán mennyiségi személettől: nemcsak az fontos, hogy
mennyi forrást vagyunk képesek felhasználni, hanem az is, hogy a támogatott
projektek átgondoltak, a gazdasági növekedést érdemben előmozdító hatásúak
legyenek.
A gazdasági érdekképviseletek képviselői (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
elnöke; Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója;
Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Ellenőrző
Bizottságának alelnöke; Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos
Szövetségének elnöke) egyetértettek abban, hogy a 2007–2013-as időszakban még
felhasználásra váró forrásmennyiséget, körülbelül 1000 milliárd forintot a vállalati
szférába, azon belül is a termelésbe kell irányítani, a gazdasági válság káros
hatásait ellensúlyozandó.
Dancsó Péter, a Kisvárosi
Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke az önkormányzatok
szemszögéből értékelte a forrásfelhasználás lehetőségeit. Kifejtette, hogy a
hazai pályáztatási rendszerben mindenképpen alacsony (maximum 5 százalékos)
önkormányzati önrészt szabad csak előírni, máskülönben az önkormányzatok a
súlyos forráshiány miatt nem lesznek képesek biztosítani a hazai társfinanszírozás
rájuk eső részét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése